Teljesen érthetõ, hogy még az igazság legõszintébb és legkomolyabb keresõit is zavarba ejti a mai vallásos helyzet, vallások, szekták és kultuszok százaival, még a kereszténységen belül is, és további vallásokkal a különbözõ kultúrákban és országokban, mialatt naponta születnek új vallásos mozgalmak. Mindazonáltal Isten kielégítõ útmutatást adott, hogy "megismerjük az igazság lelkét és a tévelygés lelkét" (1János 4,6), ha valóban akarjuk.

Három feltétel van, ami különösen nagy segítség egy szekta vagy mozgalom megvizsgálásához: a vezetõik tanítása a Bibliával, Krisztussal és a megváltás módjával kapcsolatban.

Állásfoglalás a Bibliával kapcsolatban. - A Biblia több százszor állítja magáról, hogy Isten írott Igéje. Krisztus és az apostolok az ószövetség írásait Istentõl ihletettnek és teljesen tévedhetetlennek fogadták el. Jézus azt mondta: "az írást nem lehet érvénytelenné tenni" (János 10,35). Az úszövetséggel kapcsolatban pedig megígérte tanítványainak, hogy "õ (a Szentlélek) tanít majd meg titeket mindenre és eszetekbe juttat mindent, amit én mondtam nektek" (János 14,26), és "az igazság Lelke elvezet titeket minden igazságra" (János 16,13).

Ezért az elsõ század folyamán az apostolok - akik Krisztussal voltak, tanúi voltak feltámadásának, és megkapták ezeket az ígéreteket - fokozatosan írták le az evangéliumokat és az apostoli leveleket, amelyek ma az újszüvetséget alkotják. Ezeket a korai keresztények készségesen elfogadták és befogadták, mint ihletett írásokat. Az apostolok állították, hogy ezek az írások Istentõl ihletettek és hitelesek, az igazi keresztények pedig mindig is ilyennek fogadták el õket.

Végül, az elsõ század vége felé, az egyik utolsó apostolnak, Jánosnak a szeretettnek lehetõsége volt, hogy látomásban belelásson a jövõbe és leírja az írások utolsó hiteles könyvét, a Jelenések könyvét. Ez teljessé tette Isten írott igéit. "én bizonyságot teszek mindenkinek, aki a prófécia eme könyvének beszédeit hallja: Ha valaki hozzátesz ezekhez, arra az Isten azokat a csapásokat bocsátja, amelyek meg vannak írva ebben a könyvben; ha pedig valaki elvesz e prófétai könyv igéibõl, attól az Isten elveszi osztályrészét az élet fájából" (Jelenések 22,18-19).

Krisztus apostolának ezek az utolsó szavai adják a legfontosabb szabályt. Az írások teljes mértékben ihletettek, akár még szavanként is, és azok, akik hozzáadnak vagy elvesznek belõle, hamis tanítók.

A szektások általában a Bibliához való "hozzáadásban" bûnösek, akár azt állítva, hogy a közösségük alapítójának írásai Istentõl ihletettek, akár azt, hogy vezetõik értelmezései elengedhetetlenül szükségesek és hitelesek. A modernisták és a szabadelvûek azonban egy még ennél is rosszabb dologban, a Bibliából való "elvételben" bûnösek, kivágva vagy jelképes értelmûvé téve azokat a részleteket, amiket õk tudománytalannak vagy ésszerûtlennek tartanak a mai ember számára. Az igazi tanító azonban az egész Bibliát és csak a Bibliát fogadja el, mint Isten tévedhetetlen szavát.

Állásfoglalás Krisztussal kapcsolatban. - Az igazi keresztény tanító örömmel elfogadja és hirdeti Jézus Krisztust úgy, ahogy van, igazi Istenként és igazi emberként. "Ki a hazug, ha nem az, aki tagadja, hogy Jézus a Krisztus? Ez az antikrisztus, mert tagadja az Atyát és a Fiút." (1János 2,22). "Mert sok hitetõ jött el a világba, akik nem vallják, hogy Jézus Krisztus testben jött el: ez a hitetõ és az antikrisztus." (2János 7). "Közöttetek is lesznek hamis tanítók, akik veszedelmes eretnekségeket fognak közétek becsempészni. Ezekkel megtagadják az Urat, aki õket megváltotta " (2Péter 2,1).

A Krisztus személyével kapcsolatos tévedés megjelenhet az õsi misztikus eretnekség formájában, ami megtagadta az õ igazi emberi mivoltát, vagy a mai szabadgondolkodó eretnekség formájában, amely tagadja igazi istenségét. Az utóbbi nagy embernek, nagy vallási vezetõnek és tanítónak tekinti, de nem fogadja el szûztõl születését, bûntelen életét, helyettes áldozatát, feltámadását és mennybemenetelét. Bármilyen szekta felekezet vagy vallásos mozgalom, ami nem hirdeti világosan és hangsúlyozottan az úr Jézus Krisztust úgy, mint a tökéletes Emberfiát és Isten egyszülött Fiát, Istenét, "aki van, és aki volt, és aki eljövendõ: a Mindenható" (Jelenések 1,8) az hamis és elvetendõ.

Állásfoglalás a megváltással kapcsolatban. - Krisztus evangéliuma "Isten ereje, minden hívõnek üdvösségére" (Róma 1,16). Az evangélium szó jó hírt jelent, nem pedig jó tanácsot. Nem azt mondja el, mit kell tennünk és mit nem, hogy elnyerjük a megváltást, hanem elmondja, mit tett Krisztus, hogy ingyenes ajándékként nyújtsa a megváltást. "Hiszen kegyelembõl van üdvösségetek a hit által, és ez nem tõletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék." (Efézus 2,8-9).

Minden más vallás a földön, akár álkeresztény, akár nem keresztény, kielégíti az ember büszkeségét azt tanítva, hogy kiérdemelheti vagy hozzájárulhat az üdvössége elnyeréséhez. Csak az igazi bibliai kereszténység fogadja el az embert úgy, ahogy van, teljesen elveszve a bûnben, Istentõl való örök elkülönülésre ítélve. Az evangélium, “ami által üdvözültök” az a dicsõséges hír, hogy "Krisztus meghalt a mi bûneinkért" (1Korinthus 15,1.3), és kegyelembõl megmenekülhetünk, Krisztusban való személyes hit által, és sehogy másképpen! Bármilyen vallás, ami mást tanít, hamis. Pál azt mondta: "ha valaki nektek más evangáliumot hirdet, azonkívül, amelyet elfogadtatok, átkozott legyen!" (Galácia 1,9). Az, akit Isten kegyelme Krisztusban megmentett, természetesen mindenben Krisztust és az õ igéjét fogja követni, de nem azért, hogy üdvösséget nyerjen, hanem szeretetbõl és hálából az õ nagyszerû ajándékáért, a megtisztulásért és az örök életért.