Sokan tanácstalanok a Jehova tanúival kapcsolatban. Arról kérdeztek minket, vajon õk is keresztények-e, vagy egy másik istent imádnak? Az alábbi cikk segít megválaszolni ezt a nagyon fontos kérdést.

A Jehova tanúi és a keresztények hite sok dologban hasonló. Azonosak az istentagadással kapcsolatos nézeteik, ugyanúgy tagadják az evolúciót és hiszik, hogy Krisztus vissza fog térni és a Sátán erõinek megsemmisítése után megalapítja királyságát a földön.

Ennek ellenére sok fontos kérdésben mégis eltérõ a kereszténység és a Jehova tanúinak tanítása. Hogy elfogadható határokon belül tartsuk a cikk méretét, ne foglalkozzunk most minden eltéréssel. Inkább…

…VIZSGÁLJUK MEG A LEGFONTOSABB KÉRDÉST, JÉZUS KRISZTUS SZEMÉLYÉT.

A jehovisták szerint Jézus Krisztus egy tökéletes ember volt, és Õ az Atya Istentõl különálló személy. Azt is tanítják, hogy földi élete elõtt Jézus egy lelki lény volt, mégpedig Mihály arkangyal, akit Isten teremtett és bemerítésekor vált Megváltóvá. A jehovisták szerint Jézus hatalmas, de nem mindenható, ahogy Isten. Az õ Bibliájukban, az Új Világ (New World) fordításban a János 1,1 szerint Krisztus nem “az Ige”, hanem “egy ige.” Szerintük Jézus “mindig is Jehova alatt volt és marad” és “Krisztus és Isten nem egyenrangú.”

Vajon megerõsíti a Biblia a hiedelmeiket vagy inkább a hagyományos keresztény elképzelést tanítja, mely szerint Krisztus Isten volt? Ez egy rendkívül fontos kérdés. Vizsgáljuk meg a következõket:

Az Újszövetség Krisztusa az Ószövetség Jehovája.
Könyvének 6,1-10 verseiben Ézsaiás azt írja, hogy látta Jehovát.
A János 12,31-42-ben azt olvassuk, hogy Ézsaiás látta Jézus dicsõségét és beszélt Vele.
A 2Mózes 34,14 szerint nem szabad mást imádnunk, csak Jehovát.
A Zsidók 1,6-ban az angyalok imádják Krisztust.
Az Ézsaiás 44,6-ban Jehova az elsõnek és utolsónak neveztetik (amit a Jelenések 1,8 megerõsít).
A Jelenések 22,13-ban viszont Krisztus az elsõ és az utolsó.

Ezek a versek azt igazolják, hogy a Jehova név az Atya Istenre és a Fiú Istenre egyaránt használatos. Habár különálló személyek, ugyanúgy Jehovának neveztetnek, mert mindkettõjük isten.

Krisztus isteni mivoltát tanítja a Biblia.
Amikor a feltámadás után Tamás megérintette Jézus sebeit, felkiáltott: "Én Uram és én Istenem!" (János 20,28). Semmi okunk nincs azt hinni, hogy Tamás az “Én Uram”-at Krisztusra értette, de Istenre (Jehovára) gondolt, mikor azt mondta “Én Istenem”, ahogy ezt néhány Jehova tanúja állítja. Tamás Krisztust Istenének és Urának hívta. Jézus pedig nem javította ki. A Kolossé 2,9 egyértelmûen megerõsíti Krisztus istenségét, amikor azt mondja: "Mert benne lakik az istenség egész teljessége testileg," (Károli fordítás) István “Urának” hívta Jézust (ApCsel 7,59-60) nekünk pedig Úrként kell megvallani Krisztust (Róma 10,9 · 1Kor 12,3). Ezekben a versekben az Úr szó a görög Kurios fordítása, ami a Septuagintában - az Ótestamentum görög változatában - Jehovát jelenti. Ebbõl látható, hogy az Úr Krisztus (Kurios) a Jehova Isten.

Krisztus tulajdonságai is azt mutatják, hogy Isten.
Jézus Krisztus mindent tud (János 1,48; 2,25; 6,64; 14,29; 21,17). Mindenható (Máté 28,18 · Zsidók 1,3), bûntelen (János 8,46), örök (Mikeás 5,3) és változatlan (Zsidók 13,8). Mivel csak Isten rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, Krisztusnak is Istennek kell lennie.

Krisztus bizonyos tettei megmutatják, hogy Isten.
Jézus Krisztusnak hatalma van megbocsátani a bûnöket (Márk 2,5-7 · Efézus 1,7), örök életet ad (János 10,28; 17,2), megítéli a világot (János 5,22; 5,27) és irányítja a természetet (Máté 8,26). Mivel ezeket csak Isten tudja megtenni, Jézusnak Istennek kell lennie.

Krisztust Istenként imádták.
Jézust imádják az angyalok (Zsidók 1,6) és emberek (Máté 14,33) pedig csak Istent szabad imádni (2Mózes 34,14). Krisztus maga is mondta, hogy csak Istent illeti az imádat (Máté 4,10) mégis elfogadta az imádatot. Ha Jézus Mihály arkangyal lett volna élete elõtt, hogyan imádták volna, ha egyszer az angyalokat nem szabad imádni (Jelenések 19,10; 22,8-9)? Ha Krisztus nem lett volna Isten, imádata bálványimádás lett volna.

Az Ézsaiás 9,5 “erõs Istennek” nevezi Krisztust.
A Jehova tanúinak kész válaszuk van erre. Szerintük Krisztus csak “erõs Isten” de nem “a mindenható”. Szerintük Krisztus az erõs Isten és nem a mindenható, Jehova pedig a mindenható Isten, sohasem az erõs Isten. Ennek ellenére a Jeremiás 32,18 szerint Jehova az erõs. Ezért mivel Krisztus az erõs (Ézsaiás 9,5) Jehova pedig a hatalmas Isten, mindkettõjük Isten. Teljes mértékben azok.

A Kolossé 1,15-17 szerint Krisztus Isten és minden teremtõje.
A Jehova tanúi ezt az idézetet használják annak alátámasztására, hogy Krisztust Jehova teremtette. Ezt legfõképpen a 15. versben található "elsõszülött minden teremtmény közül" kifejezésre alapozzák. Ha azonban ez a vers azt tanítaná, hogy Krisztus Isten elsõ teremtménye, akkor az “elsõ teremtmény” kifejezést használták volna az "elsõszülött" helyett. Ez a két kifejezés két különbözõ szó a görögben. Az “elsõ teremtmény” görög megfelelõje protoktistos, az "elsõszülötté" pedig prototokos. A Kolossé 1,15 nem az elõbbi, hanem az utóbbi szót használja, ami annyit jelent: örökös, elsõszülött, rangban az elsõ. A Biblia ezzel azt akarja mondani, hogy Krisztus az elsõ minden teremtmény fölött, õ minden örököse és õ minden teremtmény felett áll.

A Jehova tanúinak Új Világ bibliafordítása négy alkalommal hozzáteszi a “minden egyéb” kifejezést a Kolossé 1,15-17 versekhez, így az igeszakasz jelentése úgy módosul, hogy Krisztus teremtett minden egyéb dolgot, kivéve Önmagát. Ennek a hozzáadásnak azonban semmi alapja. Egészen biztos, hogy nem fordul elõ a görög kéziratokban. Ezt az Új Világ fordítás készítõi is elismerik azzal, hogy az "egyéb" szót zárójelbe teszik. Ez a "fordítás" megpróbál ahhoz a feltevéshez igazodni, hogy az elsõszülött elsõként teremtettet jelent. Azonban, ahogy láthattuk, az elsõszülött jelentése nem ez és ezért helytelen az "egyéb" szó hozzáadása. Az egész bibliában nem találunk olyan verset, amely azt állítaná, hogy Krisztust Jehova teremtette.

Jézus Istennel egyenlõnek vallotta magát a János 10,30-ban.
A jehovisták szerint az "Én és az Atya egy vagyunk" szöveg azt jelenti, hogy Krisztus céljában volt egy az Atya Istennel, de nem természetébõl fakadóan. De ha Jézus csak ezt mondta volna, vajon miért akarták a zsidók megkövezni? Azzal a Zsidók is egyetértettek, hogy Jézus és Isten céljai azonosak. Nem ezért, hanem istenkáromlásért akarták megkövezni, mivel Istennek vallotta magát (János 10,33).

Krisztus istensége a Biblia központi mondanivalója. Világos, hogy azt tanítja: Krisztus Isten. A Jehova tanúi Jézus Krisztussal kapcsolatos tanítása pedig nyilvánvalóan ellentmond a Bibliának. A Filippi 2,5-11 és a hozzá hasonló igeversek elmondják, hogy Jézus Krisztus, aki Istenként létezett, testet öltött, mint alázatos szolga, hogy helyettünk meghaljon a kereszten. "Ezért fel is magasztalta õt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb, hogy Jézus nevére minden térd megahajoljon, mennyeieké, földieké és földalattiaké; és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsõségére."